Sziasztok, végre rájöttem miért akarták anyáék, hogy járjak. Mióta így közlekedek, anyáék mindent velem csináltatnak. És én még örülök is neki, jó kis balek vagyok.  Múltkor meséltem, hogy a bobokocsit én tolom, de azóta úgy tűnik minden más is rám marad. Anya minden nap a forrómasinában készíti a fincsi kiflit, de azt hiszem meg akar szabadulni ettől a melótól, mert már nekem is adott még nem kész hamit, és mondta, hogy nyújtsam ki. Jó fej volt, mert azt kaptam vacsira, amit én csináltam, de azért félek, hogy ezentúl mindig azt kapom, amit én készítek, és még nem tudok mást csinálni. Pedig nekem a pocak telerakása a legfontosabb. Egyébként én vagyok a pityegés felelős is, és ha én szólok, hogy a forró gépből ki kell venni a hamit, akkor anya tuti ott hagyná. Azt is mondtam már, hogy egyedül kell ennem, anya nem etet. Azóta ez is megváltozott, nemhogy nem etet anya, de én etetem őt. Ezt mondjuk én találtam ki, de anyának nagyon tetszik. Remélem azért tudja, hogy pelust nem fogok cserélni neki, mert ha arra vár, akkor benne marad a kakiban. Az edénymosó masinát is én szoktam kipakolni, de anya valamiért nagyon nem szereti ezt, mert fél, hogy valamit eltörök.  Én a cuki Bobo sose tennék ilyent, nem is értem, miért gondolja ezt. Vásárlásnál  is segítek ám. Én pakolok ki a mozgó fizetős szalagra és utána vissza. Anya mondta múltkor, hogy a mögöttünk álló bácsiét ne tegyem el, meg azt is, hogy csak akkor pakoljak vissza a kocsiba, amikor már fizetett. Szerintem csak azért mondja ezeket, mert azt hiszi ő a főnök, pedig ideje lenne megtanulnia végre, hogy a főnök én vagyok. Vásárlás után otthon is én pakolok ki, mindent odaadok anyának, és mondom, hogy tete. Anya is mindig mondja, ha ad nekem valamit, hogy tete csak valami tesséknek ejti, pedig a tete sokkal cukibb, szóval én úgy mondom. Az otthoni kipakolásnak viszont úgy látom nagyon örül, és úgy tűnik nevelhető, mert valamivel legalább elégedett. Bár szerinte több dolgot adok oda, mint ami kell, de azért tudja, hogy nélkülem minden sokkal lassabb lenne. Bár ezt nem teljesen értem, mert látom, hogy sokszor visszapakol oda ahonnan adom a dolgokat, de biztosan csak azért, hogy újra odaadjam, és ne unatkozzak.