Torna

2015. május 05. 07:08 - szemroni81

Anya mellett sosem lehet unatkozni, mindig cipel valahova. Egy ideje tornázni járunk. Van olyan torna, ahol anya tornázik. Ezt nagyon szeretem, mert végre békén hagy. Illetve azért nem teljesen, mert mindig figyeli, hogy mit csinálok. Mit csinálnék- mit csinálnék? Játszok a többi babával, de anya szerint nem jó gyitézni a pici babán? De miért nem? Még a barátommal szoktam játszani, róla majd mesélek külön is. Mindegy, de itt legalább nem kell nekem semmit csinálni.

Van a másik torna, ott anya azt akarja, hogy én csináljam a dolgokat. Már egy ideje járunk oda, a néni nagyon aranyos. Anya szerint én vagyok a kedvence, mert engem mindig nagyon magához ölel, a többieket meg nem. Még jó, hogy ezt csinálja, hiszen én vagyok a cuki Bobo, nem értem, miért kell ezen meglepődni. Annyira aranyos a néni, hogy már elég sok mindent megcsinálok. Anya nagyon örül neki, mert szerinte nagyon féltem az elején. Nem féltem, csak megnéztem, hogy biztosan minden gyerek, aki Ildi néni öléből indul futni, egyben marad-e. Mindenki egyben maradt, úgy tűnik Ildi néni tényleg nem eszik gyereket. Na, meg anya is ott maradt, és nem felejtett ott. Nem nagyon értem miért kell oda menni Ildi nénihez anyától, hogy utána anyához fussak, majd vissza Ildi nénihez, és a végén anyához. Ha nem csinálok semmit, akkor ugyanúgy anyánál vagyok a végén. Minek ezt bonyolítani? De nem csak futunk, hanem buborékot fújunk, én mindig viszek anyának, meg énekelünk, és közben furán dülöngélünk, meg lecsücsülünk, hogy utána felállhassunk, és csupa ilyen nagyon nem értem dolog. Vannak szédülős játékok is. Azokat nem szeretem, de Ildi néni szerint nagyon fontos, hogy csináljam. Csak tudnám minek. Anya nagyon örül, mert már nem sírok, ha betesznek szédültetni. Minek sírjak, attól csak jobban szédülök, és úgyse vesznek ki. Ildi néni azt mondta, hogy nem rossz nekem, mert látja a testemen, hogy az nem tiltakozik, csak nem szeretem. Én nem látok semmit magamon, ő vajon honnan látja? A szédülés végén Ildi néni mindig ad pecsétet a kezünkre. Utána nagyon kell vigyáznom, hogy a kézpancsinál le ne jöjjön. Ha nem szeretnék úgy pancsizni, akkor sose pancsiznék, mert úgy szeretem, nézegetni a kezemet olyankor...

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bobodani.blog.hu/api/trackback/id/tr157415638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
www