Újabb tudományra tettem szert. A forgón lévő állatkák annyira murisak, hogy kacagok rajtuk. Ezen meg anya kacag, így lánckacagás zajlik. Ezen is kacagnom kell - hö-hö.

Anyának meg új szokása lett, újabban ha este érünk haza valahonnan, akkor megszoptat függetlenül attól, hogy alszom-e vagy sem. Nem is sejtettem, de álmomban is ugyanúgy lehet szopizni. Olyankor azt álmodom, hogy anya velem van, és szépen jóllakom. Aztán kiderül, hogy nem is álmodtam, hanem így volt. Legalább így éjjel nem kell enni kérnem.

Egyre több érdekes dolgot fedezek fel. Az ágyam fölött van egy forgó, az nagyon mókás. Szoktam beszélgetni az állatokkal titkos babanyelven. Anya azt hiszi, hogy érti, de nem érti, csak nem szeretném elkeseríteni. Már egyedül is tudok játszani a forgóval A fejemmel szoktam bekapcsolni. Anya azt hiszi véletlenül, pedig nem, csak nem merem elárulni neki. Éjjel néha olyan uncsi egyedül, ezért kapcsolom be a zenét. Így legalább anyáék is zenére alhatnak a szomszéd szobában.

Hintázni is szoktam- igazán nekem való, ahogy ringatják a popsimat.

Bulizni is járok már- hiába 8 hetesen, már nem ülhetek folyton otthon. Voltam eljegyzési partin és házassági évfordulón is. Mindkettőn nagyon jól lehet pihenni. Igazából nincs annál jobb, mint mikor szórakoztatnak addig, míg el nem alszom. Majd szólok anyának és apának, hogy ezentúl csak így alszom el. Ha vendégek jönnek, akkor például csak kézben vagyok hajlandó elaludni. Nem is értem, hozzám jönnek, aztán engem simán  elpaterolnak a szobámba - ezt hogy gondolják? Ha buli van, ott a helyem, mert én már nagyfiú vagyok.