A nyaralásból hazatérve ígéretet tettem, hogy ezentúl jobban fárasztom anyáékat, mert eddig túl jó voltam. Mit mondjak, ezt nem is olyan nehéz betartani. Mivel rájöttem, hogy a legjobb a bobokocsiban aludni, így anyának rendszeresen (és a szerinte indokoltnál többször) kell sétáltatnia engem. Most még annyira nem bánja - bár nem is örül neki-, de lesz még tél is. Én nem félek tőle, mert engem nagyon jól be fog bugyolálni, de szegény nem hiszem, hogy télben, fagyban, jégben, hóban akar sétálni.

A másik nevelési eszközöm az autósülés. Imádom, ha ringatnak benne, és ha ezt nem teszik vagy abbahagyják, akkor ennek bizony hangot adok. Nem értem miért olyan nehéz ringatni engem naphosszat. Nincsen semmi dolgunk egész nap, én például nagyon ráérek. Különben is, én vagyok a főnök, vagy nem?

Persze nem mindent értenek meg ilyen könnyen. Állandóan a számba nyomják a cumit, én meg persze kiköpöm, mert az ujjacskám sokkal finomabb. Ők meg újra beteszik- lehet ezt is jó játéknak tartják, de ezzel megint csak magukat szórakoztatják. Nem tudom mit szólnának hozzá, ha én is mindenfélét beletömködnék a szájukba.

Elérkezett ez a nap is, végre nyaralni megyünk. Nagyon vártam már, mert azt mondták, nyaralni jó.

Nos én ezt egyből cáfolom, mert a reggel azzal kezdődött, hogy mindkét combomat megszúrták, ami délután még inkább fájt, és este lázam is lett. Aki meg a kúpot kitalálta, lennének ötleteim mit kellene vele csinálni... Komolyan nem értem az embereket, mi ebben a jó. Anya azt mondta, nem minden nyaralás kezdődik oltással, de ezek után hogy higgyek neki?

Szerencsére a második napon már nem szúrtak meg és a harmadikon sem, így bíztam benne, hogy már nem is fognak, és végre élvezhetem a nyaralást. Voltunk a Balcsi parton, ez egy nagy víz, ahova én nem mehettem, de anya azt mondta, hogy hideg, így örüljek, hogy nem kell belemennem. Mintha őket valaki kényszerítette volna, hogy bemenjenek. Ugyanis ő és apa képesek voltak bemenni nélkülem. Engem nagyira bíztak, de neki meg hiába magyaráztam, hogy éhes vagyok, esze ágába sem jutott megetetni. Pedig láttam én, hogy van neki is cicije, csak biztos irigy, és nem ad nekem belőle. 

Viszont nagyon jókat lehet aludni a strandon, és egész nap tologatnak a bobókocsiban - bizony nekem bobókocsim van. Ezt tuti otthon is bevezetjük, mert sokkal könnyebb így elaludni, mint az ágyikómban.

Van egy másik móka is- bár úgy tűnik ez anyáéknak nem tetszik annyira. A mózesemet kell himbálniuk. Úgy játszom velük, hogy amíg himbálják, csöndben vagyok, de amint leteszik, elkezdek üvölteni. Nagyon jól működnek, mert egyből ringatnak tovább.

Képzeljétek a pacimat meg lehet fogni. Ott lóg a bobókocsin, és én szépen ütögetem. Nagyon izgi. Anyának is tetszett, hogy ezt csinálom- lehet, hogy ő eddig nem tudta, hogy ilyent is lehet játszani, és most tőlem jól elleste.

Apa is szokott velem játszani, bár néha megijeszt. Múltkor legurított a párnáról, és így hátról hasra kerültem. Kétszer-háromszor még úgy csináltam, mintha vicces lenne- ha már strapálja magát - de abba se akarta hagyni. Nem értem, hogy ezt hogy nem unja meg.

 

Anyával is vannak ám gondok. Mindig eldugja a cicijét, így más megoldást kellett keresnem. Az ujjacskám is nagyon finom, és legalább változatos, mert eldönthetem, hogy az egész öklöm eszem-e meg vagy csak néhány ujjacskámat. Ráadásul nem is fogy el. Anya mindig kéri, hogy kínáljam meg, de azért mindenre én se vagyok hajlandó. Neki sokkal nagyobb ökle van, nem értem miért, az enyémre vágyik.
Egyébként anya is kitalált egy tök jó játékot. A nozimat porszívózza, bár szerintem nem poros. Elég fura szokás, mindenesetre nekem tetszik. Anyának meg az tetszik, hogy nekem tetszik.