Palacsinta

2014. szeptember 11. 16:44 - szemroni81

_DSC8732_kicsi.jpgSziasztok, úúúú de messze van Koppenhága. Anyáék nekem nem vettek jegyet csak valami illendőséget fizettek a madármasinára, így kénytelen voltam Koppenhágáig mászni. Anya szerint nem kellett volna, de féltem, hogy különben nem érek oda. Szerencsére így anyáékkal együtt érkeztem, bár anya nem maradt volna le, mert ő is velem jött. Nem annyira örült ennek, de azt már régóta tud_DSC9009_kicsi.jpgjuk, hogy neki semmi sem jó. Anyáék szerint szép hely Koppenhága, de szerintem a legjobb a reggeli. Tudjátok mi volt? Palacsinta. Anyáék szerint svédasztal volt, de apa azt mondta nekem, hogy Koppenhága Dániában van, így biztosan rosszul mondták, és dánasztal volt. Volt ott minden, de kit érdekel minden, ha van palacsinta. Mindenesetre én ezentúl mindig palacsintát akarok reggelizni. Vártam is amikor hazajöttünk, hogy mikor hozza anya végre a palacsintát, addig vártam, míg ebéd lett a reggeliből, de a palacsinta még mindig nem készült el. Pedig apa szerint pikk-pakk megvan.  Lehet, hogy a pikk-pakk megvan, de a palacsinta sehol sincs, az tuti, pedig én nem pikk-pakkot, hanem palacsintát szeretnék reggelizni. Anya védőnő barátnője szerint nem kell nekem mindig palacsintát reggeliznem, de ez is csak azt igazolja, hogy megint anyát védi. Nem baj, majd én meg megtanítom a babáját, hogyan kell szétrámolni a lakást. Nemsokára meglátogatom, mert már majdnem annyi idős, mint én, csak 11 hónappal kevesebb. Majd viszek neki palacsintát, mert szegényt biztosan annyira védik, hogy még azt se tudja mi az. Ne félj haver, rám számíthatsz, megvédelek a védőanyukádtól!

Szólj hozzá!

Bobo az üldöző

2014. szeptember 01. 20:52 - szemroni81

Igaz, már meséltem a nyárról, de annyi minden történik velem folyton. Például azt nem is mondtam még, hogy túl vagyok az elsőn. Én nem tudtam, hogy ez olyan nagy dolog, de anya nagyon lelkesedett, így biztosan az. Pedig én csak puszit adtam neki. De hát olyan aranyos volt. Anya azt mondta, nem szabad a lányokat lerohannom udvarolni kell nekik kicsit. Nem tudom mi az az udvarlás, de kacagtam neki, aztán a nóziját a számba vettem. Ő is nevetett. Puszit is kapott a szájára, szóval nem szólhat anya, mert vártam egy kicsit. Anya szerint mondjuk 3 percnél többet illik udvarolni, de hát honnan tudjam mennyi a 3 perc. Apa meg úgyis azt mondta, hogy bőven elég, sőt még sok is. És különben sem érek rá én ilyenekre, mert hát mindig annyi dolgom van. Anya amúgy megharagudott, mert neki még nem adtam puszit. No de miért hiszi azt, hogy az ő nózija befér a kacsa.jpgszámba, a kislánynak sokkal kisebb volt, pont a számba való. Csak másnap már nem volt a strandon, szóval sajnos nem tudtam udvarolni. De nem baj, mert mindig van mit csinálni. Jöttek például a hápik, nahát én jól megkergettem őket, el akartam valamelyiket kapni, de mindig elszaladtak. Kiabáltam, hogy hápi állj meg, de nem álltak meg. Talán ők sem értenek a babák nyelvén? Anya pedig mondta, hogy fogjam meg vacsorára. Biztosan más programjuk volt a hápiknak, és nem akartak velünk vacsizni, pedig anya és én is úgy szerettem volna. Nem baj, mint tudjátok én is elfoglalt vagyok. Ha nem kacsákat és nem lányokat kergetek, akkor a játszótérre viszem anyát. Rendes tőlem, hogy elviszem, nem?kicsi.jpg Nagyon élvezi, mindig homokozik. Nekem kicsit uncsi a vödörbe homokot pakolni, de anya mindig annyira lelkesen csinálja, hogy nem akarok neki szólni. Hintázni viszont szeretek, csak nem értem miért nem képes anya magasra lökni. Úgy csinál, mintha dedós lennék, pedig én már tudok magasan hintázni. Az unokaizém tudta hogyan kell, nem értem anya miért nem tanulta meg magasra lökni a hintát. Azt se értem, minek énekel folyton közben, mert jó a hangja, de rossz hallgatni. A legjobban azt szeretem, hogy nézhetem a többieket, és mindig találok valakit, akit megsimogathatok. Anya szerint az nem is simi, hanem püfölés, de szerintem tök mindegy. Légyszi-légyszi, ne fussatok el előlem, én csak játszani szeretnék. Még a nagyok is elszaladnak. Anyukájuk mindig mondja, hogy vigyázzanak a kicsi babára ,- ez lennék én. Az én anyukám viszont nem mondja, hogy vigyázzak a nagy fiúkra, így én odamegyek játszani, csak ők mindig, huss, messze futnak. Alig várom, hogy én is tudjak futni, mert így mászva azért nehezebb. Már dogozom rajta, mindig tolok valamit, és azzal már egész gyors vagyok és végre nem a földről látok mindent, hanem én is a lábikómon megyek.. Csak anya panaszkodik, hogy folyton meg kell fordítani azt, amit tolok, mert nekimegyek valaminek. Minek panaszkodik, ő azért van, hogy minden akadályt elhárítson. Múltkor apa is segített neki otthon. A szoba egyik sarkából a másikba mentem és ők szépen forgatták a játékot, hogy ne menjek neki semminek. Nem panaszkodhatok, tudnak, ha akarnak. Sőt, ők is találtak egy játékot. A bobokocsi helyett kétkerekűre ültetnek. Anya ül előttem, csak sajnos nem jól, mert a cicije elöl van, így meg nem lehet szopizni. Hiába mondom neki, hogy forduljon meg, nem érti. Nem baj, addig csapkodom a hátát, amíg csak rájön. De legalább a kétkerekűn sokkal gyorsabban megyünk, mint a bobokocsival. Ja,j még annyi minden újdonság van, például lépcsőn is tudok már járni, csak anya mindig a nyomomban van. De legalább ha mutatom a lépcsőt, már érti, hogy mit akarok, és megengedi, hogy másszak. Jó látni, ahogy anya fejlődik, nem hiába strapálom magam a nevelésével....

 20140903_090143.jpg

Szólj hozzá!

Bobo, a király

2014. augusztus 27. 06:33 - szemroni81

 Sziasztok, még minteget.jpgindig nyaralok, bár ez nem nagy szám, mert nyár van. Ősszel majd őszülni fogok, azt hiszem egyszerű ez a beszéd. A nagyok persze ezt is túlbonyolítják. Beszélni én is tudok, azt mondom teketeketeke, meg dalidalidali. Sokszor egymás után csak mondom és mondom, mégsem értik. Bezzeg más babák mind értenek, szóval biztosan világosan beszélek, csak megint a nagyok értetlenkednek.

Mindegy inkább a nyaralásról mesélek. Szóval itt a pancsi partján van egy nagy utca, ahol mindig sétálunk. A séta úgy néz ki, hogy valamelyik rabszolgám tologat, én meg mindenkinek integetek. Anya szerint Erzsébet királynő sem csinálja jobban. Én nem tudom ki a fene az a királynő, de hogy merészel úgy integetni, mint én? Nekbabu.jpgem jogaim vannak, nem lehet csak úgy utánozni engem. Anya szerint olyan vagyok,mint egy kis király, aki csak ül és dirigál. Mi az, hogy kis??? Én már nagy vagyok, és az meg természetes, hogy az van, amit én akarok. Azért jófej vagyok, hogy elviszem anyát, mivel nagyon szereti, hogy mindenki megcsodál engem. Én is szeretem, de nem hatódok meg tőle, ez a minimum. Séta közben barátot is szereztem. Egy nagyfiút. Mindig meredten néz bár beszélgetek is vele, eddig még nem válaszolt, de nem baj, mert anya és nagyi mellett nincs egy csöndes percem sem. Csak egy furcsaság van rajta. Szerintem nincs humora, mert nem nevet a vicceimen, de azért a barátom, mert nem visít, amikor a kezét kicsavarom. Mindig ott áll és vár.

Azt mondja anya, most vagyok a l20140805_145728_1.jpgegcukibb koromban. Hogy jön ide a korom, és hogy lehet a korom cuki? Cuki csak én lehetek, de én nem vagyok kormos. Néha esetleg piszkos vagy saras. A sarazás a pancsi partján nagyon vicces, egyből a kezemen marad, és olyankor nagyon jó átölelni anyát vagy megsimogatni más babákat. Nem értem, hogy ezt miért nem szeretik. Ja de igen, mert nekik semmi sem jó...

Szólj hozzá!

Nagytesó

2014. július 27. 12:47 - Norika81

Emlékeztek még a kicsi lányra, aki félt tőlem, hogy megharapom, pedig még nem is volt fogam? Tudjátok az unoka izém. Na most vele vagyok a nagy pancsizónál. Anyáék valami Balcsinak hívják, pedig nem Balcsi, hanem pancsi. Mindegy, most a kislányról szeretnék írni. Ő is itt van, és már nem is fél. Vagyis mégis, mert azt mondják, hogy négy és fél. Viszont úgy tűnik már nem tőlem fél. Nagyon jó fej, jókat tudok vele játszani. Úgy látom sok a közös bennünk. Neki is mindig megmondják, hogy mit csináljon, csak ő már azt tudja mondani, hogy nem. Ezt érdemes eltanulnom tőle. Azt is látom, hogy ha valami nem úgy van, ahogy ő szeretné, akkor a sírás neki is mindig beválik, ez menni fog nekem is. A hintán is sokkal jobban lök, mint anya, sokkal rázósabb, nagyon vicces.Labdázni is szeretek vele, meg azt is szeretem, hogy mindent odaad nekem, amit anya nem. Ma például kavicsokat adott, meg lenyalhattam a buborékfújós játékot. Sajnos, amikor anya meglátta, gyorsan elvett mindent, de a kislány legalább megpróbálta. Mi kicsik tartsunk össze.  Anya mondta is, hogy nekem nagytesó kellett volna, mert nagyon bírom a strapát. Én nem tudom mi az, de anya tudja mi kell nekem, így  biztosan meglep majd egy olyan nagytesóval. Bár azt is mondta, hogy erről már lekéstem, de hát én még olyan pici vagyok, hogy nem késhettem le semmiről, és azért van anya, hogy mindent elintézzen nekem.  No és a lényeg az unoka izémmel, hogy felnéz rám, mert bármivel kezdek el játszani, mindig rájön, hogy az a legjobb játék, és akkor elveszi tőlem. Ezt nem bánom egyáltalán, mert én annyira jó fej vagyok, hogy rögtön találok mást magamnak. Igaz azt is elveszi tőlem, de hát ilyen a sztárok élete, mindig utánozzák őket. Ebből is látszik, hogy én mekkora sztár vagyok... 
Szólj hozzá!

Sütés

2014. július 16. 07:57 - Norika81

Sziasztok,
Megint sok a furcsaság körülöttem. Mostanában folyton nagyon melegem van, főleg séta közben. Anya azt mondja, hogy a napocska süt. Anya is szokott sütni, csak akkor nekem nincs melegem, mert csak az lesz forró, amit süt. Utána azt mindig meg is esszük. Lehet, hogy a napocska engem akar megsütni? Ugye azt anya nem fogja hagyni? Bár mikor kimegyünk, mindig jól beolajoz, pont úgy, ahogy a husit szokta sütés előtt. Elképzelhető, hogy anya megkérte a napocskát, hogy süssön meg engem, mert az ő sütőgépében nem férek el? Nem-nem, ugye ez nem lehet? Bár mindig mondja, hogy megeszi a combimat, fincsi babahusi. De nekem kell a combim, ne hagyjátok, hogy megegyenek. Ki fog nektek mesélni? Valaki mentsen meg!
Volt amikor úgy éreztem, hogy ha kint voltunk, akkor a fagyasztóba akartak eltenni, de szerencsére a lakásban mindig fölengedtem, még mielőtt megfagytam volna. Akkor még biztosan nem akartak megenni, de most megijedtem. Anyáról nem tudom elhinni ezt. Ugye csak nem jól értem a dolgot, mert kicsi vagyok?
Most nem csak sütés van odakint, hanem pancsi is. Az is nagyon érdekes, mert fentről jön, és ruhában vagyunk. Anya ilyenkor engem letakar valami nejlonnal,  így én csak látom, ahogy az utca pancsizik. Anya is szokott ilyenkor pancsizni ruhában. Ez azért fura, mert otthon mindig ruha nélkül vizezik. Ezt onnan tudom, hogy mindig figyelem. Apa szerint nem kellene, hogy olyankor is anyával legyek, de apa ezt nem tudja jól, mert nekem mindig anyával kell lennem. Anya is örül nekem, mert így legalább lát, azt mondja. Olyan szép vagyok, hogy muszáj mindig látnia....
Szólj hozzá!

Anya a földön

2014. július 12. 10:21 - Norika81

Azt jól tudjátok, hogy anya és én egész nap együtt vagyunk. Én játszom, anya meg segít ebben. Például én lepakolom a papírokat vagy bármit, amit már elérek, anya meg a nyomomban van és újra összeszedi. Ez nagyon jó móka, szerintem ő is élvezi. Micsoda szerencse, hogy amióta állok, sokkal több mindent tudok rámolni. Anya kicsit lassabb nálam, szóval nem árt neki még a gyakorlás. Nem értem, hogy amit én pikk-pakk a földre varázsolok, azt neki miért tart olyan soká visszatenni. Nem baj, rajtam nem múlik, addig csináljuk, míg ő is olyan fürge lesz mint én. Nem is tudom, mihez kezdene nélkülem.
Más hibája is van anyának. Van olyan, hogy leül a földre. Ezt tudjátok mit jelent, teljesen egyértelmű. Nem is tudom elmondjam-e, mikor ez biztosan mindenkinek világos. Na jó, majdnem mindenkinek. Már megint anyával van a gond, ő ugyanis nem tudja. Ha anya lent ül a földön az egyenlő azzal, hogy folyamatos kiszolgálás, már ami az ételt illeti. Anya azt mondja, hogy ő labdázni, könyvet lapozni és más dolgokat játszani ül le, és eszébe sem jut, hogy én nem viccből próbálom levenni a ruháját. Tán azt hiszi, hogy pelust akarok cserélni neki? Köszi, abban semmi jó nincs, és nem érdekel. Már az is zavar, hogy miért magamat kell kiszolgálni, ha egy kis tejcit szeretnék, de az, hogy anya szerint nem akarhatok folyton enni, már jogossá teszi a reklamálást. Ugye szerintetek is? Valaki magyarázza el anyának, ha nem venne fel  folyton takaró rétegeket, akkor sokkal egyszerűbb lenne, mert miközben mondjuk könyveket nézegetne, akkor is egy-két kortyot nasizhatnék.
Egyébként ezt leszámítva, anya muris dolgokat csinál a földön. A hamizóból hozott egy lábost, aminek ugyan nincsen lába, de mégis így hívja. Biztosan rosszul tudja a nevét, mert füle van szóval inkább fülest hozott, és megmutatta milyen hangosan lehet ütögetni hozzá a dolgokat. Azt mondta, ha ezt játszom, akkor imádni fognak engem a szomszédok. Szerintem engem így is imádnak, szóval hagyom, hogy anya játsszon. Ő nagyon jól ütöget, mert nagyon nagy szeretetet akar a szomszédoktól. Labdázni is szoktunk, azt nagyon szeretem. A huncut labda mindig elgurul, de a végén mégis elkapom. Tornyot is épít nekem anya, és azt mondja mindig, hogy várjam meg amíg kész, és akkor romboljam le. Várni ugyan nem szeretek, de ezt mégis megvárom, aztán rontom-bontom.
Amúgy tudjátok, miért került anya le a földre,  mert ha nem ott van, akkor addig harapom a lábát, amíg le nem csücsül. Azt mondja, hogy az fáj neki, de nekem is fáj, ha nincs lent a szórakoztató hamiforrás, hiszen semmi más dolga nincs, csak ez...

 

Szólj hozzá!

Családi nap

2014. július 03. 15:08 - Norika81

Apa nagyon jó programot talált ki hétvégére: családi napot. Nem igazán értettem, mert nálunk majdnem mindig családi nap van amikor együtt a család. Persze mondjuk nagyiék is a család, és az ritkábban van, hogy ők is velünk vannak. Most viszont nagyon sokan voltunk, úgy tűnik apának nagy a családja. Nagyiékat hiába kerestem, ők nem voltak sehol. Viszont anyáékon kívül szinte senkit nem ismertem, csak egy-két embert láttam apa dolgozójában. Lehet félreértettem valamit és mégsem családi nap volt? Vagy apa a családjával dolgozik? Mindegy, igazából nem is olyan fontos, mert én nagyon jól éreztem magam. Mindenkin hangosan nevettem, ami persze tetszett nekik. Nem értették min kacagok, de ez egyszerű: rajtuk.  Azt hiszem a cukisági versenyt én nyertem, mert még a főnöknek is én lettem a kedvence. Mondjuk én azt hittem, hogy apa főnöke anya. Anya főnöke meg én vagyok. Remélem apa örül, hogy ilyen jól viselkedtem, mert bár én tényleg mindig cuki vagyok, de most még annál is cukibb voltam. Anyáékat még játszani is engedtem. Például anya úgy ugrált egy asztal körül valami kicsi palacsintasütő-szerűséggel, hogy én a hátán voltam. Egy pici golyót ütögettek. Elég uncsi volt, így akkor inkább töltő üzemmódba helyeztem magam. Aztán meg eltűnt anya és apa is, de nem baj, mert így jó sokan ugráltak körülöttem, amit én ugye nagyon szeretek. Még fémdobozos valamit is kaptam, amit anya soha nem ad. Ha otthon is ez lenne, tuti semmi panasz nem lenne rám. Bár szerintem így sincs, mert aki cuki, az mindig cuki. Anya szerint csak a szerénységem nagyobb a cukiságomnál, de én nem tudom mi az a szerénység. Mindegy, akkor én vagyok a legszerényebb és legcukibb Bobo a világon.
Szólj hozzá!

Szépség

2014. június 24. 20:40 - Norika81

20140620_092031.jpgAnya megint izgalmas programot talált ki. Szépségboltban voltunk. Valami olyan hely, ahol szépséget vesznek. Képzeljétek, először velem kezdték, amit nem értettem, mert hát én gyönyörű vagyok. Elterelték a figyelmem, és levágták a hajam, mert mindenki kislánynak nézett. Legalább már tudom mi az a kisfiú és mi a kislány. Én ezek szerint kislány voltam és most kisfiú lettem. Nem tudom miért nem volt jó anyának a kislány, de nekem mindegy, majd lehet, hogy lehetek még kislány. Mindenesetre most még gyönyörűbb vagyok, de ezt biztosan mindenki tudja. Aztán anya jött, belőle is kisfiú lett, mert neki is a fején lévő szőrt vágták le. Most akkor a családban mindenki kisfiú, mert apának mindig is rövid volt a fején lévő szőr, biztosan ő nem szeret egyáltalán kislány lenni. Utána volt még valami, amit aztán nagyon nem értek. Anya engedte egy néninek, hogy az arcát bántsa, pedig láttam anyán, hogy ez fáj neki. Bezzeg, ha én karmolom vagy harapom, nekem sosem engedi meg, szóval nem tudom, hogy a nénit miért szereti jobban, hogy neki még azt is szabad, amit nekem nem. Azért anyának szurkoltam, de segítettem a néninek is, mert megmutattam, hogy kell megcsavarni anya nóziját. Az is lehet persze, hogy fél tőle és azért, így úgy tűnik nekem is félelmetesebbnek kell lennem...
Szólj hozzá!

Az a baj....

2014. június 10. 13:43 - Norika81

Sziasztok, tudjátok mivel vagyok újabban elfoglalva? Ácsorgok, és nagyon jó móka, mert így sokkal több mindent látok. Persze anyáéknak semmi sem jó, apa például a kádban folyton le akar ültetni, pedig én kádban is gyakorolni szeretnék, de fél, hogy elcsúszom és beverem a buksim. A buksim mindenhol beverem, és nem hiszem, hogy az nekik fáj. Kezdek rájönni, hogy nekik semmi sem jó. Amíg nem álltam az volt a baj, most, hogy gyakorlom az állást, az a baj. Mászni persze nem mászok, és az is baj, de mindegy, mert ha meg majd mászok az lesz a baj. De ezért közben dicsérnek, hogy ügyes vagyok, no de ezt eddig is tudtam. Anyának az meg külön tetszik, amikor a lábainál térdepelek, mondta is apának, hogy ő is csinálja ezt, de apa erre nem hajlandó. Pedig, én nagyon szeretem, mert ha még reklamálok is hozzá, akkor anya fölvesz. Apa biztosan nem szeretné, hogy anya fölvegye, pedig lehet ő is kapna tejcit, ha elég hangosan követelné. Na és persze még mi a baj? Hát az, hogy nem azzal játszom, amit ők kitaláltak. Nem igaz, hogy még a játszásomba is bele akarnak szólni. Ha nekem az az érdekes, hogy csörgőzők, akkor csörgőzők, és nem érdekel, hogy hogyan kell bedobni a kis kockát, meg nem tudom milyen formát a lyukon. Ha az szerintük annyira érdekes, akkor játszanak vele ők. Bezzeg, ami engem érdekel, az tilos. Van egy szekrény a hamizóban, csupa színes flakon, és anya még a közelébe sem enged, pedig szívesen megkóstolnám őket.
A mosogató dobozba is csak akkor mászhatok be, ha üres, de akkor mit tudok pakolni? Teljesen lekorlátoznak engem, és közben azt várják, hogy fejlődjek. Az is baj, ahogyan jelzem, ha jól laktam. Ledobom a tányérom és poharam, és ilyenkor mindig mondják, hogy ilyent nem szabad. Értem én, de akkor hogyan szóljak, hogy köszi elég volt? Egyébként ez a dobálósdi szórakozásnak sem rossz, szerintem ők is örülnek neki, mert így legalább ők sem unatkoznak. Nem nagy ügy, a lényeg, hogy bármit, ami a kezembe akad, ledobok, és máris visszaadják, ami azért jó, mert így újra ledobhatom. Szerintem az a baj, hogy ez eddig nem jutott eszembe...
Szólj hozzá!

Egyéves

2014. június 08. 21:33 - Norika81

Egyéves lettem, és ez azt jelenti, hogy ehetek tortát. Legalábbis eddig úgy tűnik. Remélem ezentúl gyakran leszek egyéves. Először a nyaralásban voltam az, és kaptam egy egész tortaszeletet. Anya persze kattintgatott, mert szerinte nagyon muris, ahogy szétkenve betömöm a tortát. A szétkenés tényleg nagyon  jó, kár hogy a falat nem érem el. Szóval nagyon ízlett az első tortám, amit valaki - nem anyáék - vett nekem. Amikor befejeztem a hamizást, anyáék is megkóstolták, és egyszerre nevettek és sírtak. Azt mondták alkohol íze van, és ezt nem kellett volna megennem, mert nekem nem való, és ők nem is ették meg, mert nekik nagyon alkoholos volt. Még szerencse, hogy nekem nincs bajom az alkohollal, és végülis én lettem egyéves nem más. Anya azért aggódott, de nem értem miért. Amúgy apa szerint nem igazi alkohol volt, csak az íze volt olyan. Nekem mindegy, remélem máskor is kapok ilyent. Aztán újra egyéves lettem, de akkor csak fánkot kaptam, mert anya azt mondta, nem akar mindig tortát adni. De ha nem kapok tortát, akkor hogy vagyok egyéves? Torta helyett valami játékot kaptam, de csak anya tud vele játszani. Nem baj, mert úgysem érek rá ilyenekre, mert most épp az ácsorgást gyakorlom állandóan. Aztán megint egyéves lettem és ez volt a legjobb, mert eljöttek nagyiék is, és én egy egész tortát kaptam és ajándékot is. Az egész tortával csak az volt a gond, hogy nem tudtam megfogni, így persze üvöltöttem, hogy adjanak már valami megfogható darabot, és azt végre ehettem. Gondolom megint azt akarták, hogy szétkenjem, de én a pocakomba menet szeretem csak szétkenni, meg amikor végeztem, akkor jól ledobni, én igazán megbecsülöm a hamit. Anyáék valami hideget ettek helyette, abból én csak nagyon picit kaptam, de nem baj, mert ott volt az egész torta. Vicces volt, mert a kertben voltunk, és lett ott egy fürdőkádam, csak ez sokkal jobb, mint a pancsiszobás, mert ebből ki tudok mászni egyedül is. A pancsiszobában még azt sem engedik, hogy felálljak. Alig  várom már, hogy újra egyéves legyek.
 



Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
www